TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Rábatöttös főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Művészek
Sport
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Meghívó, előterjesztés
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok
Pénzintézetek




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


A Sorok patak partján, sík területen, messze minden nagy-forgalmú úttól, Szombathelytől keletre, Rum, Zsennye, Püspökmolnári, Gyanógeregye, Nemeskolta és Csempeszkopács községek határolta területen fekszik ez a színmagyar település.

Nem hallatszik ide a 87-es főközlekedési út járműforgalmának zaja, ritkán tér be egy-egy helyközi buszjárat. A nagyvilági zajtól messze, csendes erdők és mezők között élnek itt az emberek. A nagyvilág zaja messze van, de az itt élő emberek minden tettükkel, cselekedeteikkel, a mindig többet akarással és dolgos hétköznapjaikkal mégis kapcsolatban - mégpedig többszálú kapcsolatban - vannak a környező településekkel, és távolabbi községekkel, de városokkal is. A rokonsági kapcsolatok, az elszármazás, elköltözés hatására a kapcsolatok élnek, és azok hol lazábbak, néha erősebbek.

A község két településrészből áll. A nagyobb Töttös, míg a kisebb Gutaháza. Együtt alkotják Rábatöttöst. 1942-ig Gutaháza és Rábatöttős önálló települések voltak. 1942-ben hosszas huzavona után Gutatöttős néven egyesítették a két községrészt. Ötven év után, 1992-ben népszavazás után a község mindkét községrészt beleértve Rábatöttös néven kapta vissza nevét. Gutaháza lakossága hiába küzdött önállóságának visszanyeréséért, azt a jogi és egyéb feltételek hiánya nem tette lehetővé az itt élők számára.

Valószínű az, hogy Töttös a középkorban kissé délebbre, a templom közelében helyezkedett el. Az a település azonban 1532-ben a törökök támadása következtében megsemmisült. "Lehet, hogy ekkor pusztult el Töttös is, és később a mai helyén települt újra, de temploma fennmaradt.

A község közigazgatási területe 648 ha.

A község a vasi megye-székhelytől Szombathelytől keletre, mintegy 25 km távolságban fekszik. Dolgos, mindig a szebb jövőt akaró, az életért nehéz küzdelmet folytató nép lakta ezt a községet.

Egy 1323. október 28-án kelt okirat I. Károly király Doroszló fiai: Gergely és Doroszló kérésére az ezeknek Rum, Balozsaj és Töttös birtokaik között lévő, ugyancsak Balozsaj nevű földtér határait a vasvári káptalan által megjáratja s a mondott földet nekik adományozza.

Dúlta tatár, török, német, francia, de a haza és a kis falu is megmaradt, mert a dolgos nép összefogott és egyet akart. Élni! Élni ott, hol ősei a cicellei temetőben nyugszanak; élni ott, hol ősei verejtéke csorgott a termékeny talajra és termelte meg nehéz és fáradságos munkával az életet, és megmaradt mindig magyarnak.

  1     2     3     4     5  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Söröző, borozó


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail