TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Rábatöttös főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Művészek
Sport
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Meghívó, előterjesztés
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok
Pénzintézetek




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


A mai Rábatöttös 1992-ben kapta meg nevét, előtte 1942-ben Gutaháza és Rábatöttös községekből Gutatöttős néven szerepelt.

Az országos 87-es főközlekedési útról a Sárvár-Rábahídvég közti 8701 sz. összekötőúton Rum községen keresztül a Rum-Szentléránti összekötő úton, illetve Rum-kastélynál a 87-es főközlekedési út és a község között kiépített portalanított úton közelíthető meg.

Szalagtelkes, többségében oldalhatáron álló lakóházakkal beépített, elsősorban mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó kisközség.

A nagy forgalmú főközlekedési utaktól való távolsága, az erdők zajszűrő hatása miatt - még a zsennyei határban lévő kavicsbánya zaja ellenére is - csendes, tiszta levegőjű, a pihenni vágyóknak jó körülményeket biztosíthatna.

Területe sík. A község a tengerszint feletti 170-175 méter közti magasságban fekszik. Egyes területei alacsonyabban, míg más területei magasabban helyezkednek el. Külterületén szántó, rét, legelő és elhanyagolható mértékben erdős, fás, mocsaras területek váltják egymást. Talaja barna erdei talaj, a Sorok közelében hordalékos. Több helyen vékony termőréteg alatt vastag kavicsrétegek húzódnak.

Az erdők faállománya vegyes. Az őshonos kocsányos tölgy mellett, kőris, szil, fűz, több fajta nyár, akác, éger, juhar is megtalálható. Az erdők többsége már telepített, erdőgazdálkodási területekként hasznosul. A jelenkor elején e területen a tölgy, bükk, nyír, mogyoró volt a jellegzetes növényzet. A bokros részeken és az aljnövényzetben a kökény, rekettye, kecskerágó, bodza, galagonya, mogyoró mellett más fajták is megtalálhatók.

A házak körül különféle gyümölcsfák kínálják termésüket. Alma, dió, cseresznye, meggy, szilva, birs, körte a leggyakoribb.

A termékeny szántókon megfelelő időjárás mellett jól terem a búza, tavaszi árpa, a kukorica, cukorrépa. Lucerna, napraforgó, a háztájiban a burgonya, tök, takarmány répa is megterem. A kiskertekben különféle zöldségfélék termesztésével foglalkoznak. A gyökérfélék közül a sárgarépa és a zöldség a leggyakoribb. Mellettük zeller, cékla, is megtalálható. Borsó, bab képviseli a hüvelyeseket. Rajtuk kívül patisszon, cukkini, spárgatök, sütőtök stb. is díszlik jónéhány kertben. A paprika és paradicsom, valamint az uborka ugyancsak elterjedt zöldségféle. Valamennyi termesztett zöldségféle felsorolása szinte lehetetlen.

A gólya villanypózna tetejére rakja fészkét; eresz alatt fecskefészkek rejtik az apró tojásokat és fiókákat; verebek csiripelnek az elszórt magokat szedegetve; a kertek fái között cinkék, őszapók pusztítják a rovarokat; fakopácsok férget kereső csőre messze hangzón szól; majd a kakukk hangja hallatszik több felől is, sárgarigók, más énekes madarak hangjától hangos az erdő és mező. Seregélyhadak támadják az érő gyümölcsöket; vetési varjaktól feketéllik a téli mező; és néha-napján bagoly huhogása, vércse vijjogása némítja el a kisebb madarakat.

  1    2     3     4     5  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Söröző, borozó


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail